A savanyítás hagyománya generációról generációra száll, és mindenki másképp csinálja – de épp ez benne a szép. Valaki ecettel dolgozik, más természetes erjesztéssel. Van, aki sok cukrot tesz bele, más csak egy csipetet. De a lényeg mindig ugyanaz: megőrizni azt, amit a természet adott, és egy kis türelemmel, szeretettel valami egészen különleges dolgot létrehozni.
Az üvegekbe kerülhet uborka, paprika, káposzta, cékla, vagy akár zöld paradicsom – minden zöldség más karaktert ad a savanyúságnak. A fokhagyma, a babérlevél, a mustármag, a bors és a kapor pedig úgy viselkednek, mint a fűszerek egy jó mesében – kiemelik a főszereplőt, és még gazdagabbá teszik a történetet.
Savanyítani olyan, mintha az ember megállítaná az időt egy pillanatra. A frissen eltett zöldségek még ott zizegnek a kert emlékeiben, de hónapokkal később, téli estéken előkerülve újra életre kelnek. Egy kanálnyi roppanós, pikáns savanyúság a tányér szélén nemcsak az ételt teszi teljesebbé, hanem emlékeztet is arra, hogy a nyár mindig visszatér – ha másként nem is, hát egy befőttesüvegbe zárva.
Savanyított zöldség
Amire szükség lesz: savanyításra alkalmas zöldségre - kb. 3 kg (pl. fehér és vöröskáposzta, minden típusú hagyma, fehér és piros héjú retek, karalábé, répa, zeller, petrezselyem, paprika, karfiol, brokkoli, kelbimbó, fokhagyma, póréhagyma, csemege uborka egészben.), 50 g sóra
2,5 l vizet 50 g sóval főzzön fel, majd tegye félre. A zöldséget tisztítsa meg, vágja fel darabokra, helyezze az üvegbe, és nyomja le. A még meleg alaplevet adja hozzá a zöldségekhez, és az üveg tartalmát megfelelő nehezékkel lássa el, hogy a zöldségek a savanyítás teljes ideje alatt el legyenek lepve. Az üvegre helyezze rá a fedőt, állítsa a "savanyítás" pontra, és hagyja legkevesebb 3 hétig erjedni 20 és 25 °C között.